A szökőnapról mindannyian hallottunk, és meg is tapasztaltuk már. 
De vajon tudod, hogy alakult ki? Ha nem, akkor érdemes elolvasnod cikkünket és mindent megtudni a mai nap eredetéről!
Mi is az a szökőnap?
- négyévente február 24.
- ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot
- az élet furcsa fintora, hogy akik ezen a napon születtek, csak négyévente ünnepelhetik meg szülinapjukat…. De, mint tudjuk, mindig vannak kiskapuk : a febr. 24-28. között születettek egy nappal eltolva ünnepelhetik születésük napját! És tekinthetjük ezt a napot a fiatalság napjának is! 
- minden néggyel osztható évben van, kivéve a százzal is oszthatókat
- szökőévek voltak: 1988, 1992, 1996, 1600, 2000
Hogy is alakult ki ez a nap?
- A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló 29-30 napos éveket használtak. Majd 12 hónapra bővítették a naptárt. A 365 és ¼ napos luniszolár évet Julius Caesar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az ¼ nap miatt minden negyedik évben a február 23-a után egy napot iktassanak közbe. A február 23-a a hatodik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettőzték meg.
- A Föld Nap körüli pályája azonban nem 365 ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 nap gyűlt össze.
XIII. Gergely pápa ezért 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak, és arra a döntésre jutottak, hogy minden negyedik év 366 napos szökőév legyen.
Magyarországon 1587-ben került bevezetésre a Gergely-naptár.
- február 24. az a nap, amelyet a naptár szerint is szökőévben „kétszer kell mondani”.
- A Gergely-naptárban így minden 400 évre 97 szökőév jut. A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. Ha felkeltette az érdeklődésedet a cikkünk és még többet szeretnél megtudni a szökőnapról, akkor érdemes megnézned a következő videót is!
