Egy Martos Rádiós Madridban: Az utazás

Tudom sokan ennyi idős korukra nem így vannak vele, de nekem ez volt az első komoly, általam szervezett utazásom és az első repülésem is. Ennek örömére Murphy bőven ellátott megoldandó feladattal, ezért úgy döntöttem sorstársaim számára készítek egy kis összeállítást arról, hogy mire számíthatnak és min felesleges aggódniuk…

1) Indulás, Repülés

  • Felesleges indulás előtt egy percig lezárnod a táskád, hiszen addig még úgyis 63000 új apróság jut majd eszedbe, ami miatt szét kell túrnod az egészet, végül pedig valamit úgyis otthon felejtesz, amiért majd boltba kell rohangálnod, vagy szégyenszemre kikuncsorogni a még félig idegen résztvevőktől. De mindezért kár aggódni, hiszen mindezek és az éjszakai félóránkénti  “Úristen elkéstem” felriadás után legalább eléggé kimerülsz, hogy végigaludd a 3 órás  utat, amit az előtted ülő kisgyerek teljes lelki nyugalommal üvölt majd végig!
  • Igen kellemetlen amikor életedben először csücsülsz a váróban, körbenézel utastársaid között, és bár a napok óta tartó idegességre már magadba tömtél valami bogyót, mégis mindenkire mint egy leendő katasztrófa áldozataira tekintesz. Nyugodj meg! Ilyesmi csak akkor történhet, ha nem számít rá az ember, ezért neked a sok idegeskedés után már mindenképp túl kell élned az utat!
  • Az első felemelkedés a géppel meglehetősen furcsa érzés, de én csak akkor lettem rosszul amikor már negyed órája mereven bábultam a elképesztő kilátást, ezért melegen ajánlom mindenkinek, hogy csak kisebb megszakításokkal gyönyörködjön. A leszállás viszont meglehetősen próbára tette az  abszolút kezdő gyomromat, kicsit olyan benyomásom volt mintha a pilóta azzal szórakozna, hogy “No most zuhanunk egy kicsit hihi, most meg bumm megállunk”… Mindezek után mégis hálás vagyok a légitársaságnak, hogy megtanított értékelni a szárazföldön töltött időt. Arról nem is beszélve, hogy kárpótolt mindenért az a látvány, amikor az ablakon kitekintve az egész Balatont egyben láttam. (Ha szerencsétek van és a délutáni gépetek – akárcsak az enyém – késik röpke 3 órát még a naplementét is a felhők közül csodálhatjátok meg!)
  • Egy idegen ország repterén könnyű eltévedni, ne aggódj ez téged sem kerülhet el! Spórolj meg időt azzal, hogy nem a többi, a sötétben veled együtt tapogatódzó turistától kérsz tanácsot, akik kétszer megkerültetik veled az egész emeletet, hanem rászánsz 3 percet ,hogy józan ésszel értelmezd a jeleket, amik első ránézésre talán azt tanácsolják, hogy rágd át magad a padlón, de jobban odafigyelve elvezethetnek a kitűzött célodhoz. Persze mindezzel semmi gond! Hiszen csak a problémamegoldó készséged fejlődik rohamosan…
  • Végül ehhez a témához utolsó tanácsként egy személyemre szabott javaslat: ha a szüleid vannak olyan kedvesek, hogy új bőrönddel ajándékoznak meg az utazásod alkalmából, tedd meg magadnak azt a szívességet, hogy a poggyászfelvevőnél nem keresed fél órán keresztül a régit:)

2 című bejegyzés “Egy Martos Rádiós Madridban: Az utazás” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s