Szerda esti vendégünk Pécs Miklós tanár úr volt, aki a biomérnöki szak egészségvédő szakirányának felelőse, a vele készült interjút megtalálhatjátok a Martos Rádió archívumában.
Mit érdemes tudni a szakirányról?
A többi szakiránnyal együtt indult az egészségvédő szakirány is, az évek alatt a Bologna rendszer bevezetésével ment át némi változáson.
Tanár úrral folytatott beszélgetés alapján elmondhatjuk, hogy ez a leghumánusabb szakirány a biomérnöki szakon belül. Itt foglalkoznak legtöbbet az emberrel, emberi szervezet működésvel és egészségüggyel kapcsolatos dolgokkal.
Erre utalnak a szakirányon oktatott tárgyak is, mint pl.: humán élettan, humán anatómia.
A képzésben fontos szerepet vállal a Semmelweis Egyetem is.
Miért határterület?
Itt a hallgatók nemcsak az általános biomérnöki ismereteket sajátíthatják el, hanem az orvostudományba is betekintést nyerhetnek. Ezen a szakiányon végzett hallgatók olyan tudást szerezhetnek tanulmányaik során, amelyet több területen is tudnak hasznosítani. Így mindkét tudományi területről biztos tudással fognak rendelkezni.
Az orvosokkal szemben még annyi előnyt is nyújt a szakirány, hogy itt a hallgatók nemcsak mennyiségi szemléletet kapnak, hanem erős labor hátteret is.
Szakirányon oktatott rárgyak:
Az orvosi tárgyak a legfontosabbak: a már említett humán élettan és humán anatómia, táplálkozás biokémia és dietetika. Külön kiemelendő a záróvizsgatárgy: klinikai kémia. Egészségügyi mikrobiológia, élemiszerkémia és táplálkozástan és a tanár úr által oktatott biológiai iparok elválaszási művelete.
Mi lehet a szakirány népszerűségének ok?
Ez elmúlt években általában a második helyet foglalta el a népszerűségi listán az egészségvédő szakirány. Idén azonban az élre tör, megelőzve ezzel az eddigi legnépszerűbbet, az alkalmazott biotechnológiai szakirányt.
Konkrét okát csak találgatni lehet, de tanár úr elismerően nyilatkozott a népszerűségről: “Lehet nagyon hatásosan propagáltam a szakiránytájékoztatón. Örülök, hogy a szakirány ilyen népszerű lett.”
Hallgatói kérdések:
– Sokan hangoztatják, hogy erre a szakirányra jelentkezett hallgatók gyengébb képességűek. Tanár úr szerint igaz ez?
” Általában én nem szoktam súlyozni, nem tudom miért gondolja ezt az ifjú kollega. Azt hiszem ezek az orvosi tárgyak elég erősek és elütnek attól, amit a BME-n lehet tanulni. Akik ezeket sikeresen elvégzik, egyáltalán nem lehetnek gyenge képességűek. Igaz, itt kevesebb a mérnöki ismeret.
A záróvizsgára szép munkákat hoznak az egészségvédős hallgatók. A szakdolozat, diplomamunka 80%-ban külső intézmények (biokémiai, farmakológiai, orvosi, gyógyszertani intézmények) közreműködésével készül el. “
– Miért nincsenek SOTE-s jegyzetek?
A Semmelweis Egyetemen oktató tanároknak a biomérnök hallgatókat oktatni másodlagos feladat. Így nem várható el teljes joggal, hogy az orvostan hallgatók mellett, nekünk is készítsenek jegyzetet. Ha mégis készülnének segédanyagok, akkor természetesen a BME biztosítaná a megfelelő tárhelyet- mondta tanár úr.
Hol lehet elhelyezkedni?
Azt hiszem ez a kérdés a szakirányválasztás előtt álló hallgatókban ill. bennünk, akik ezen a szakirányon vagyunk, felmerült.
” Általában a biomérnököre az a jellemző, hogy nincs problémájuk az elhelyezkedéssel, viszonylag hamar tudnak állásokat, méghozzá megfelelő, szakmai állásokat találni maguknak! Állás nélkül egészségvédő sehol se maradt! Ha azt kérdezik egészségvédős hol tud dologozni, akkor az első válaszom: BÁRHOL, BÁRMILYEN biomérnöki területen. Második: kutatásban, termelésben, közigazgatásban, ahol vizsgálatokat kell csinálni, ellenőrizni kell.”
Reméljük sikerült minél több újdonságot megtudnotok az egészségvégő szakirányról! Azt hiszem a népszerűségért kampányolnunk már nem kell…. 😉