2. nap- Sok jó sátor kis helyen is elfér

Rohannak a napok itt Szolnokon, már a második is rég eltelt. Egy újabb hatalmas estén és sok sok koncerten vagyunk túl, a promós ajándékok is gyűlnek. De nézzük megint sorban a történéseket. Ha lemaradásod van, akkor itt az 0. és az 1. nap!

Kicsit nehézkesen sikerül a harmadik nap kezdete. Szét is szakadoztunk, mivel páran kimentek strandolni, a többiek pedig bevárták az új embereket. Kis csapatunk erre az estére plusz két fővel bővült, de a hétvége közeledtével majd még újabb emberek is érkeznek. A beléptetőrendszer csodáit kivételesen egész gyorsan leküzdve mindenki bejutott. Mivel addigra a délutánból már nem sok volt hátra, utánanéztünk, hogy hogy szerezhetünk ajándékokat, a Rauch standjánál például hűsítő meglepetésekért pörgettük a kereket. Volt aki üdítővel, más pedig színesre festett és bodorított hajjal távozott, de olyan is volt akit szó szerint jégre tettek az emberhűtő segítségével. Sajnos Dombóvári István fellépéséről lekéstünk, de ez a hibát holnap biztosan nem fogjuk elkövetni.

A bulizást a Csík zenekarral kezdtük a nagyszínpadnál. A tömegen látszott még, hogy korán van és inkább csak lézengő emberek sokasága volt. Pedig a zenekar mindent megtett a jókedvért, és élőben is nagyon jó és élvezhető műsort adtak. Utánuk a 30Y bogozta ki, vagy inkább össze a kábeleket a színpadon. Velük kicsit átfedésben a Djuice U26 színpadon a SKA-Pécs zenélt, úgy hallotuk, hogy ők is fergeteges bulit csaptak. Pontosabban ennél azért nem mondhatunk, mert mindeközben mi a Republic kezdésére vártunk… és vártunk… és vártunk. Eközben az egyetlen érdekesség a bungee jumping volt, amit a délután folyamán állítottak fel a nagyszínpad előtt. Rengeteg bátor jelentkező volt, aki lemert ugrani a szédítő magasságból. Félórás csúszással végre elkezdődött a koncert. Sajnos ez a nap sem múlhatott el EFOTT baki nélkül, az együttes nevét hibásan írták ki a kivetítőre. A megvárakoztatott tömeg a felpörgés reményében maradt ott, de az együttes a kicsit csöpögő esőnél is gyorsabban mosta el a maradék lelkesedést. Reménykedtünk, hogy végre egy jót koncertezhetünk, de végül megint a party-sátorban kötöttünk ki. Gyurex hozta a formáját és mentette az este hangulatát. Nála feltöltődve vetettük bele magunkat a hajnalig tartó bulizásba. Többen az elvetemültebbek közül átnéztek Ludmillára is, és beszámolóik szerint jó bulit csinált. Az este stabil és egyben befejező állomása, azonban megint a Silent Disco volt.