Kicsit megkésve, de beszámolunk az utolsó nap eseményeiről és a sátorbontásról is. Ha az eddigiekről lemaradtál, akkor pótolhatod itt: 0., 1., 2. és 3. nap. De lássuk hogyan is zárult ez a fesztivál.
A negyedik nap sem indult nagyon másképp mint a többi. Álmos szedelőzködés és költözés a strandra. Ismét megállapíthattuk, hogy a gyrostál nagyon finom és új felfedezettünk a pulykahusis sali is isteninek bizonyult. A vízben nagy élvezettel játszottunk az előző napokban beszerzett felfújható strandlabdákkal, de a csúszdázás sajnos ismét elmaradt. A délutánba kicsit szétszakadozva kezdtünk bele. Voltak akik a napsütést élvezték kicsit hosszabb ideig, de voltak akik igyekeztek vissza a táborba, hisz nem akartak lemaradni három órától Beliczai Balázs poénáradatáról.Itt még sok sok koncert volt tervbe véve (legalábbis számomra), de ebből nem sokra jutottunk el. Az utolsó estére is nagyon sok jó fellépő maradt. A Kalinka sátorban egy újabb X-faktorossal találkozhattunk, a valaha karaokesként dolgozó Szabó Mariann zárta a sort. Utána Kovács Kati kápráztatta el a közönséget, még mindig bámulatos hangjával. Ezalatt azok is találtak maguknak koncertet, akiknek kicsit más a zenei stílusa. A Djuice U26 színpadon egymás után lépett fel a Zorall és a Hollywood Rose. Régebbi tapasztalataim alapján, mind a kettő hatalmas hangulatot tud teremteni. Mi ekkor már a Pepsi nagyszínpadnál voltunk, ahol a Kiscsillag után következett az este fő koncertje a Quimby.
Mindenki nagyon élvezte a koncertet, és az együttessel együtt énekelve, táncolva, észre sem vettük és pillanatok alatt véget ért. Ezután megint ment egy kisebb egyezkedés, hogy most ki, mikor és merre menjen. A Vis Maior (velük találkozhattatok akár Vegyésznapokon is) utolsó számára talán épp átérhettünk volna, de ehelyett többen inkább a Neot választottuk. Mivel ekkorra már benne voltunk a vasárnapban, nem sok időnk volt hátra a buliból. Az Axe Party Station, a Silent Disco és a Rádió1- Bomba PartyZona most is kiváló lehetőséget nyújtott az este és a hét befejezéséhez. Mivel a tábort délelőtt tízig kellett elhagyni, úgy döntöttünk a tömeget elkerülve, még hajnalban sátrat bontunk. Hat órakor mi már a vonathoz igyekeztünk sátrakkal és csomagokkal megrakodva, de irigykedve néztük, hogy még mindig akadtak emberek, akiknek még volt energiájuk bulizni. Nem tudhatom, hogy a szervezők mikor fújták le a bulit, de úgy hiszem egy nagyon jó hetet zártunk.
Remélem sokan követtétek az EFOTT2011 eseményeit és többen akár kedvet kaptatok hozzá, hogy jövőre Ti is megtapasztaljátok a fesztiválélményt. Az EFOTT tudósítás most egy évre búcsúzik tőletek. További szép nyarat mindenkinek!
Martos Blog 
Egy gondolat a(z) “4.-5. nap- mert egyszer minden jónak vége szakad” című bejegyzésnél