Tudtad-e?-Csűrös Zoltán

Tudtad-e, hogy 1901-ben a mai napon született Csűrös Zoltán Kossuth-díjas vegyészmérnök, az MTA rendes tagja? Az ipari szerves kémia, a makromolekuláris vegyészet jeles magyarországi alakja, a textil- és polimerkémiai kutatások, a heterogén katalízisek vizsgálatának megalapozója volt. A Budapesti Műszaki Egyetem tektilkémiai (1938–1947), majd szerves kémiai és technológiai tanszékeinek (1947–1971) alapítója, tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Csűrös Zoltán 1901. február 6-án született Budapesten. Apja pénzügyőr volt, ezért az ország számos részében dolgozott, így Csűrös Hátszegen járta ki az elemi iskolát, gimnáziumba pedig Brassóban járt. 1920-tól a budapesti József Műegyetem (ma: BME) hallgatója volt, vegyészmérnöki oklevelét 1924-ben szerezte meg. Zemplén Géza az egyetem szerves kémiai tanszékén marasztalta, ahol 1925-től tanársegédként, 1928-tól 1938-ig adjunktusként oktatott. Műszaki doktori oklevelét 1929-ben szerezte meg.

1936-ban anyaegyetemén magántanári képesítést szerzett a műanyag- és lakk-kémia témaköréből. 1938-ban szervezőmunkájának köszönhetően állt fel a Műegyetemen a Textilkémiai tanszék, amelynek nyilvános rendkívüli, 1940-től nyilvános rendes egyetemi tanári címmel első vezetője volt. Az oktatási és kutatási profilt bővítve 1947-ben Szerves Kémiai és Technológiai tanszékké szervezte át, amelynek 1971-ig alapító tanszékvezetője volt. 1943–1944-ben a gépész- és vegyészmérnöki kar dékánja, 1946–1949-ben, illetve 1957–1961-ben a Műegyetem rektora volt. Egyetemi oktatói pályafutásával párhuzamosan 1961-ben kinevezték az MTA–BME Szerves Kémiai Technológiai Kutatócsoportjának vezetőjévé, feladatát 1973. évi nyugdíjazásáig látta el.

Kutatásai pályája első szakaszában a szénhidrátok és aminosavak szerkezetvizsgálatára irányultak, melyek eredményeként felismerte és leírta a természetes és szintetikus makromolekulák, a gyapjú, a bőr, a cellulóz, a papír és a különböző műanyagok technológiai jelentőségét. Egyebek mellett nevéhez fűződik a cellulóz szerkezetének tisztázása, a glükozidok előállítására alkalmas titán-kloridos szintézis kidolgozása. Az 1940-es évektől érdeklődése a szerves szintetikus nagyipar szolgálatába állítható katalitikus eljárások vizsgálata felé fordult, nevéhez fűződik a szerves kémiai reakciók, heterogén katalízisek kutatásának magyarországi elindítása. Foglalkozott a foszgének, a szálas és rostos anyagok kémiájával és vegyipari technológiájával is. További kutatásaival, szabadalmaival jelentősen hozzájárult a vegyipari termelés különféle ágait – a gyógyszer-, növényvédőszer-, festék-, lakkipart – kiszolgáló köztitermék-gyártási technológiák fejlesztéséhez.

Könyvei és egyetemi jegyzetei mellett mintegy 250 tanulmánya jelent meg, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű műanyag-kémiai összefoglalás megírása (1942). 1946 és 1964 között az Hungarica Acta Chimica (1951 után Acta Chimica) alapító főszerkesztője, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem lapja, a Periodica Polytechnica főszerkesztője volt. Tudomány-népszerűsítő indíttatásait jelzi, hogy Cavallier Józseffel együtt 1932 és 1936 között szerkesztette a Búvár című lapot, 1946-tól az akkor induló Élet és Tudomány szerkesztőbizottsági elnöke volt, emellett részt vett az Új magyar lexikon (1969–1976) szócikkeinek írásában és szerkesztésében.

1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd még ugyanazon évben rendes tagjává választották. Több szakmai egyesület, társaság tagja, 1945 és 1949 között a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke volt.

A heterogén katalízisekre vonatkozó tudományos eredményeiért 1953-ban a Kossuth-díj ezüst fokozatát vehette át. Tudományos munkásságát 1963-ban Bugát Pál-emlékéremmel, 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmével, 1978-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetem arany emlékérmével ismerték el. 1975-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták. Az említetteken túl birtokosa volt a Munka Érdemrendnek (1956, 1958, 1961), a Munka Érdemrend arany fokozatának (1970), a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek (1970), valamint a Magyar Népköztársaság Zászlórendje második fokozatának (1973).

További érdekességek:itt!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s