Vegyésznapok-gólyaszemmel

Show's Sonka

Igen, múlt héten én és pár csoporttársam átestünk a tűzkeresztségen:jelentjük, túl vagyunk életünk első Vegyésznapjain! 😉

 

 

A múlt hét kissé rendhagyóan telt a vegyészkarosok számára: akinek nem volt halaszthatatlan laborja, órák helyett a BME Sporttelepet és a környező kocsmákat látogatta(persze pár kivételes személy az utóbbit a félév során amúgy is látogatja, rendezvény ide vagy oda 😛 ). Ennek oka, hogy eljött a már gólyatábor óta nagy becsben tartott Show’s Sonka időpontja. Eddig csak az alkohollal átitatott meséket hallhattuk a rendezvényről. Kocsmatúrák, egy héten át tartó konstans részegség, sörváltó a tanárokkal és akik mindent túlélnek, azoknak fél disznó…Hát, mondanunk sem kell, hogy most már mi is készen állunk arra, hogy ezt a legendát továbbadjuk a jövő nemzedékének.malac

Pár lelkes ivópajtásommal úgy döntöttünk, elindulunk a színvonalas vegyész-versenyen. Erre már korábban tréningeltünk, majdhogynem minden csütörtökön(bocsánat a Martos Flóra Kollégium 1. emeleti lakóitól). Ám ez az előfeladatokban nem nagyon segített, ugyanis azok is vannak a Show’s Sonkán! Klippkészítés, szinkronizálás, egy jó harlem shake, főzés, jegyzőkönyvírás egy disznóölésről és más egyéb baromkodás. 😀 Szerintem itt derül ki igazán, hogy működik-e a csapatmunka.

Ezeket beiratkozáskor kellett leadni, mikor is megreggeliztettük a zsűrit, ők pedig cserébe a kacsónkra szegecseltek egy csini kis citromsárga karszalagot, mellyel büszkén villogunk azóta is. 😉 ÉÉÉs immáron hivatalosan kezdetét vette a Vegyésznapok Show’s Sonkája, harcba szálltunk a disznóért! A többi csapattal egyetemben, nem ismertünk megállást! Zh-t írtunk, vetélkedtünk, kocsmatúráztunk, kolit futottunk, gumicsizmában talicska-sprinteltünk, a Kamaraerdőben sportoltunk(jól szénné is égtünk) és még sorolhatnám. Természetesen, ha már a rendezők voltak olyan kedvesek, hogy minden estére bulit szerveztek a Csocsóba, elmentünk oda is és szétbuliztunk magunkat! 😀 Így történt hát, hogy péntekre már nem tudtuk eldönteni, hogy amit érzünk az részegség, vagy szimplán fáradtság. 😀 Ilyet maximum gólyatáborban érezhettünk. De már mindegy is volt, hisz “csak” a disznóvágás volt hátra. Mindennek a Martos Koli udvara adott helyet, ahol egy rakatnyi félholt evett-ivott kedvére.

Igazából ez az élmény leírhatatlan és elmesélhetetlen. Ezt mindenkinek át kell élni, minimum egyszer! Ha nem is csapatban, de szervezőként mindenképp! Azt pedig mindenkinek tudni kell, hogy a szervezés nagyon nagy meló, ezúton szeretnénk hát megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy egy héten át ingyen jégkrémet, sokszor ingyen alkoholt és ételt(bár a táplálék a hét folyamán mellékessé vált 😀 ) öntsünk magunkba, és mi is gazdagabbak legyünk egy Vegyésznapok-élménysorozattal! (Az pedig, hogy a fél bagázs lebetegedett, szerintem mindent elárul arról, mennyire kaptuk el az esemény fonalát. 😀 )SS

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s