Nagy reményekkel keltem fel a második nap, ugyanis mikor kimásztam a sátorból, az ragadta meg a figyelmemet, hogy a szokásos borús idő helyett gyönyörű kék ég és verőfényes napsütés örvendeztette meg a fesztiválozókat.
Sajnos ez nem változtatott azon a tényen, hogy a zuhanyzóban továbbra is jégkockák potyognak a zuhanyrózsából, de legalább garantáltan felébreszti a népet. Gyors kaja és helyrerázó sör után úgy döntött a stáb, hogy ideje lenne magunk körül érezni a magyar tenger hűsítő hullámait. Sajnos az első nagylábujjas mintavétel után rájöttünk, hogy a víz kicsit túlságosan is felfrissíti az embert, konkrétan egy helyben állva nem lehetett megmaradni a vízben. Szerencsére a Heineken Beach-en található felfújt csillagra az ember fel tudott mászni, hogy aztán a folyadéktömeg közepén megszáradjon, és garantáltan újra sikítson, mikor kimászik a partra. Délután felé a kék eget szürke felhők csúfították el, de csalóka volt a dolog, mert ha az ember nem kente be magát rendesen naptejjel, indián rákhoz hasonló színt kölcsönzött neki a napocska. Sajnos a blobbingot akkor még nem tudtuk kipróbálni, el is határoztuk hogy este szerzünk egy vödröt, amivel megválthatjuk a jegyünket rá. Délután jó fesztiválozóhoz híven élveztük az “ingyen” sör áldásos hatását, belehallgattunk Kiss Ádám produkciójába, és felfedeztük, mit lehet csinálni a fürdésen és az iváson kívül.
Elhatároztuk továbbá, hogy kajacsata-szerűen körbekóstolgatjuk fesztivál területén található finomságokat a malacos gyrostól a jugoszláv konyhán át a tócsniig. A pontozás végeredményéről bővebben itt olvashattok.
Természetesen este koncertekre mentünk és az aktuális DJ-k előtt verettük. Sajnos a The Grenma énekese – aki Ash magyar hangja – nem mondta a koncerten hogy “PIKACHU TÉGED VÁLASZTALAK”, és a Halál a májra után a Kerozin koncert is érdektelenné vált, UFO elmaradt, emiatt szomorúak voltunk, de a Bëlga hozta a szokásos színvonalat, így légszomjtól szédülve, de jó hangulatban hagytuk el a sátrat.
A koncerteken kívül a Nescafé és a Suzuki taxi szórakoztatott minket. Előbbi sátránál minél indokolatlanabb ruhadarabokat aggathattunk magunkra, sőt a képből még kitűzőt is készítettek nekünk és ingyen kávéval kínáltak minket. A Suzuki Swift taxiban pedig karaokézni lehetett, mi a Holnap hajnalig című örökzöld slágert üvölthettük torkunk szakadtából.
Az este végére azonban megint az Electric Shock Mono-ra ment jó hangulatban a veretés, sajnos kevesebb VÉBÉKÁssal mint nulladik napon, reméljük a ma érkező erősítéssel újra hatalmas bulit tudunk csapni.
Martos Blog 