A Show’s Sonka sportnapja egy főszervező szemével

Csörög a vekker… Máris reggel hét óra lenne? Az indokolatlan izomfájdalmak és a rossz gyomor alapján maximum három órát aludhattam, szóval igen. De semmi probléma, ha sikerül “balesetmentesen” felülnöm és eljutni a zuhanyzóig, egy életmentő tusolás végett már rendben leszünk. Nehezen fog elindulni ez a nap is…

 

Jön szembe a takarítónéni, miközben az életemért küzdök: “Látom jó volt a tegnapi nap, vicces feladatok lehettek a WC-k állapota alapján.” Felvilágosítom a kedves hölgyet, hogy ez csak a tegnap esti buli “maradéka”, mi a többi kocsma mellékhelyiségét tettük alkalmatlanná bármely funkciójának ellátására.

Az életmentő tusolás és másodszori fogmosás után a helyzet nem sokat javult… Itt az ideje a kutyaharapást szőrivel módszer bevetésének. Nem gondolkodik, előveszi a pálinkát, kitölt, lehúz, lenn tart, 3 deci szóda rá, és az embernek kinyílik a világ. Kezdődhet a nap.

A többi szervező is szép lassan megjelenik, van, aki kevésbé fáradtan, van, aki kevésbé józanul, (drága technikusi vezetőnk, akárcsak bármelyik elődje, próbál sportnap reggelén az esti  dimenzióugrás után visszatérni a valóságba több-kevesebb sikerrel) de haladnak a dolgok, pakolunk ki sportnapra. Az első körben hangfal, sörpad, legtöbb apróság már kikerült, a második körben már én is indulhatok.8707459605_b0b7260ed8_b

Mire kiérünk, a csapatok már nagyjából megérkeztek, a tanárok már kibontották az első üveg borukat, pálinkájukat, a játékosok teljes erőbedobással nyomják a különböző sportokat. Azonban a tegnap esti kocsmatúra erősen kiül az arcokra még 11 órakor is. A kihozott ásványvizek is olyan sebességgel tűnnek el az emberekben, mintha lenne benne alkohol… Na mindegy, végre van egy kis pihenő, kifekszek a fűre. Látom, jó ötlet volt a kidobós, nagyon élvezik az emberek,  de máris menni kell, mert a főzéshez mindenképp kell sör a drága tanerőknek. Újra vissza a fűbe, csörög a telefon, megjöttek a Plazma Szolgálattól, vissza  a fűbe, megint feladat, vissza a fűbe… Most már azért érzem, hogy itt az ideje egy sörnek…

Végre elkészült az ebéd, a tanszékek idén is kitettek magukért, a kihozott vörösbor idén is jót tett az ételnek. Öröm nézni, hogy mennyire jól esik mindenkinek a pincepörkölt, hogy a diákok végre valahol örülhetnek a “Hát kedves kolléga, jövőre találkozunk” mondatnak. A kis ebédszünet után kezdődhet a sörváltó. 8708662108_2d09a93fe9_bÁllíttass ki 10 embert csapatonként. Mármint ha megvannak annyian. És akkor 3…2…1… RAJT! Így lehet gyorsan elpusztítani 50 liter sört. Az első 5 csapat éljenez, a többi még szenved, hát igen… Ilyen ez a popszakma, minek iszik, aki nem bírja…

Most jön a nap fénypontja, a tanszékek vetélkedője… Azaz csak jönne, ha a tanárok nem tűntek volna el, mint szürke szamár a ködben… Azért csináljunk meg egy-két feladatot. Ez így nagyon szenvedős, bár szívet melengető élmény, ahogy Székely Edit tanárnő nevetgélve viszi végig a tojást az egyik diákjával a homlokukat összeszorítva. De sajnos tanárok nélkül nem igazi. Lassan úgyis 4 óra, fújjuk le a napot.

A csapatok lassan lelépnek, még az utolsó pár korsó sört mindenki megissza, addig a szervezők elkezdenek takarítani, pakolni. Este 7-re végre minden visszakerül a koliba, és szívfájdalom nélkül állhatok neki az esti iszogatásnak, hogy másnap reggel kolifutásra is pontosan olyan kellemes legyen ébredni 3 óra alvás után, mint ma reggel. Imádom a Show’s Sonkát, imádom a Vegyésznapokat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s