Tanárnő, kérem! – Suhajda Ágnes

Tanar_ur_keremAlapvetően szerintem szeretjük, ha gyakorlatias dolgokat csinálhatunk, így például egy laborgyakorlat során sokkal gyorsabban telik az idő, mintha egy előadáson jegyzetelnénk. Persze azért labor és labor között is van különbség, nem mindegy, hogy iont kell vadásznunk a szó szoros értelmében és fel-alá rohangálnunk, mint pók a falon (persze ennek is megvan a maga szépsége), vagy inkább mikroszkópon keresztül fedezhetjük fel egy teljesen más világ szépségeit. Utóbbira hajaznék a bizonyára minden biomérnök hallgatótársam által hőn szeretett mikrobiológia labor képében, melyre mindig jó szívvel gondolok vissza. Innen már nem annyira nehéz kitalálni, hogy ma kinek a válaszait hoztam el nektek.

sá
Suhajda Ágnes

 

1., Mi volt a legravaszabb gyermekkori csíny, amit elkövetett?

Talán az, amikor 4 évesen egy délután hazaszöktem az óvodából. Természetesen volt előzménye ennek a cselekedetemnek, rendszeresen ugrattak, hogy nem találnék egyedül haza, ugyanis igen messze laktunk az óvodától – vidéki városról van szó. Az ajtó előtt ücsörögve türelmesen vártam a szüleimet, akiknek a lelkiállapotát nem kell ecsetelnem.

2., A jó öreg “mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre mi volt anno a válasza? (Akkor sejtette, hogy egyetemi tanár lesz?)

Több verzió is volt, szívem szerint erdész szerettem volna lenni. Mivel ez nem egy női foglalkozás, kamaszkoromban már nem sok realitását láttam. Ekkor jött egy időre a pszichológia, majd matek-fizika tagozatos gimnáziumi osztályból végül elégforest nyilvánvalóvá vált a Műegyetem felé indulás. Először építész- majd a nem túl jó rajzkészség miatt végül a vegyészmérnökségre esett a választás. A tanítás vágya valahol mélyen mindig bennem volt, de természetesen nem készültem egyetemi oktatónak.

3., Melyik tárgyat szenvedte meg legjobban az egyetemen?

Az egyetem első évében többet is, de talán a legemlékezetesebb az első év utáni nyári szünetből 3 hetünket elrabló géptan gyakorlat volt. Máig előttem van az az R épületi tanterem, ahol műszaki rajzaink fölött görnyedtünk, miközben kint a jó melegben lüktetett a város és hívogatóan hömpölygött előttünk a Duna.

4., Mi a hobbija?

Kertészkedés, természetjárás, biciklizés.

5., Mi az, amit biztosan nem gondolnának Önről a diákok, mégis így zabavan?

A diákok fantáziája kimeríthetetlen, meg sem kísérlem kitalálni a gondolataikat. Talán a vékony testalkatom miatt nem gondolják rólam, hogy nagyon szeretek főzni és jókat enni.

6., Diákként kik/milyenek voltak a kedvenc tanárai?

Elsősorban egyéniségek voltak, tisztelték a diákban is az embert. Föl tudták kelteni az érdeklődésünket a szakterületük iránt, előadásaikon már megértettük a dolgok lényegét. Szerencsémre az alapfokú iskoláimban is voltak ilyen tanárok, de az egyetemen ilyen volt például Varsányi tanár úr a fizikai kémia legendás professzora vagy matekos gyakorlatvezetőnk Kollárné Hunek Klára – a teljesség igénye nélkül. Egy tanárnál szerintem nagyon fontos a jó humorérzék is.

7., Annak idején milyen módszerekkel tanult? Mit javasolna ezek közül a mostani diákoknak?

Nem tudom van-e erre univerzális recept. Igyekeztem a vizsgára való készülésnél napokra felosztani a tanulnivalót, ennek ellenére kivétel nélkül minden esetben az lett a vége, hogy ahogy fogytak a napok, úgy nőtt a megtanulandó anyag mennyisége. Szóval a vizsgára készülés mindig embert próbáló feladat volt és az is marad. Éjfél után viszont sosem tanultam, az valahogy nekem nappal jobban ment.

8., Puskázott-e valaha (az egyetemen)? Ha igen, hogyan?

Természetesen igen. Nem túl gyakran, de előfordult. Emlékezetem szerint olyan hőn utált tárgyaknál pl. mint politikai gazdaságtan. Nem adok tippeket, ez nem a tanár feladata.

9., Mi a kedvenc röviditala?

 Málnapálinka.

10., Sör vagy bor?

Mindkettő – a maga helyén és idejében.

11., A pohár félig tele van, vagy félig üres?

 Nem tudok egyértelmű választ adni. Általában optimista vagyok, de vannak mélypontok.

12., Mi a kedvenc filmje, rajzfilmje?

Nagyon sok kedvenc filmem van, főleg francia és magyar filmek, elsősorban az 1960-as évektől az 1990-es évekig bezárólag.
frakkRajzfilmek közül imádtam: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki; Frakk, a macskák réme; Vizipók csodapók.

13., Gyermekkorában megette a spenótot?

Igen. Édesanyám nagyon finoman el tudta készíteni. Most is egyik kedvencem a spenót főzelék poféznivel (bundás kenyérrel).

14., Ha megszólíthatná ifjúkori énjét, mit tanácsolna neki? Mit csinálna másképpen?

Rengeteg butaságot követtem el, de ha másképpen csináltam volna az már nem én volnék.

15., Mennyire különböznek a mostani diákok azoktól, akikkel együtt járt egyetemre? Mennyire különböznek a tanárok az akkoriaktól? (Javult vagy romlott a helyzet?)

Sok a különbség. Más világba születtek bele, egészen más körülmények, viselkedésminták veszik őket körül. Akiket közelebbről megismerek, azokban mégis felismerni vélek örök érvényű tulajdonságokat és ez jó érzéssel tölt el. Az oktatásban a helyzet nem lett jobb.

16., Szeretne valamit üzenni a diákoknak?

Igen. Törekedjenek minél több személyes kapcsolat megélésére, azaz legyenek együtt minél többet barátokkal, diáktársakkal, csináljanak programokat, menjenek a szabadba, sportoljanak. Csak a szükséges mértékig “lógjanak a neten”. És olvassanak! Sokat.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s