Tanárnő, kérem! – Till Sára

Tanar_ur_keremMindenki által nagymértékben kedvelt HDS Tanszékről már volt egy páciensünk, Dr. Lukenics Jánosné személyében, de mivel ez elég régen volt, bátorkodtam előhozakodni egy, szintén a Tanszékhez tartozó oktató kollegina válaszaival. Ha annyit mondok, hogy szőke, csinos, fiatal, akkor már mindenkinek beugrik, hogy kiről olvashattok alább, ugye?
Azoknak, akik mégsem találták volna ki, valamint akik nem ismernék; Till Sára válaszolt a kérdéseimre.

1., Mi volt a legravaszabb gyermekkori csíny, amit elkövetett?

Ilyen azt hiszem, nem volt. Vagy legalábbis én nem emlékszem. Persze könnyen lehet, hogy a szüleimnek erről más véleménye…

2., A jó öreg “mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre mi volt anno a válasza? (Akkor sejtette, hogy egyetemi tanár lesz?)

Művészettörténész, volt a válasz anno. Aztán …mérnök lettem… Végül az egyetemen tanítok… Tehát nem, nem sejtettem.

3., Melyik tárgyat szenvedte meg legjobban az egyetemen?

Legkevésbé a gazdasági és marketing tárgyakat szerettem. Hiszen ki hallott már olyat, hogy valaki egy matekos középiskolából mérnöknek megy tanulni, mert az akkor népszerű közgáz cseppet sem érdekli, és az első félévben mindjárt a tárgyak között ott az utált Mikro- és Makro-ökonómia?!?! Fel voltam háborodva, hogy nekem ilyet is kell tanulnom.
Amiből viszont (egyetlen alkalommal az egyetemi éveim alatt) pótzh-znom kellett…, kitalálták ugye…? A Gépszerkesztés alapjai c. tárgy, ami a gépészek számára tartott géprajz. Ez a sors iróniája: utána úgy megtanultam, hogy ma már engedik, hogy tanítsam.

4., Mi a hobbija?varr

Varrni szeretek. Meg olvasni. Ha lenne kertem, kertészkednék.

5., Legviccesebb vizsga, amire emlékszik?

Vizsgázóként nem emlékszem, hogy viccesnek éltem volna meg a vizsgákat. Igazából vizsgáztatóként sem. Viszont egyszer, egy nagyon késő esti, nagyon fárasztó nap végi zh felügyelésre emlékszem: két kollégámmal felügyeltünk, és az egyikük olyan „pihent” állapotban volt, hogy folyamatosan poénokat mondott. Negyed óra után már úgy röhögtünk, hogy végül a hallgatók ránk pisszegtek, hogy legyünk halkabbak, hiszen itt komoly zh írás folyik. Igazuk volt. Viszont ezt az estét azóta is emlegetjük.
A másik, amikor szóbeli vizsgán nagyon sírt egy lányka, hiszen az írásbelije nagyon rossz lett, és nem nagyon tudott semmit. Oktatótársammal nyugtattuk, próbáltuk kibillenteni a sírásból, hogy kihúzhassuk belőle a válaszokat, amivel át tud menni. Végül folyamatosan hüppögve, idegeinket nyúzva, sikerült rávezetni őt a válaszokra, és átengedtük. Ekkor jött aztán a még nagyobb zokogás!!! Úgy megkönnyebbült, hogy tényleg igazi krokodilkönnyes, hangos zokogás lett a pityergésből. Megint megnyugtattuk, és végre a megszerzett kettes okán kis félmosollyal az arcán elengedtük. Jöttek a következő szóbelizők, majd amikor én már végeztem a kérdéseimmel, mentem kifelé a teremből. A folyosón ott ült szegény lányka, kuporogva, kezében zsepit morzsolva, a változatosság kedvéért potyogó könnyekkel. …???… Nem tudtam megállni, megálltam, és megkérdeztem: „Mi a baj, most miért sír, hiszen már túl van rajta, átment?” A válasz a következő volt: „Igen, igen, én már végeztem, de tudja Tanárnő, a húgom még benn vizsgázik…”

???????????????????????????????????6., Mi az, amit biztosan nem gondolnának Önről a diákok, mégis így van?

Hát ezt inkább tőlük kéne megkérdezni, mit nem gondolnak rólam… Mondjuk talán azt, hogy nagyon szeretem a focit, legyen akár európai, akár amerikai fociról szó.

7., Diákként kik/milyenek voltak a kedvenc tanárai?

Nem volt kedvenc tanár. Azokat szerettem, akik megtisztelték a hallgatókat azzal, hogy igyekeztek gondolkodásra serkentő, jó órákat tartani. Akiken látszott, hogy szeretik, amit csinálnak.

8., Annak idején milyen módszerekkel tanult? Mit javasolna ezek közül a mostani diákoknak?

Mindig megérteni igyekeztem a dolgokat. Azt javaslom, ne becsüljék le magukat, az eszüket, gondolkozzanak, merüljenek bele a dolgokba, és ha értik, tudni is fogják.

9., Puskázott-e valaha (az egyetemen)? Ha igen, hogyan?

Nem. Én arra alkalmatlan vagyok. Mivel ezt mindig tudtam magamról, inkább tanultam.

10., Mi a kedvenc röviditala?

A pálinka. (de semmi esetre sem mézes!)

11., Sör vagy bor?

Szekszárdi lány vagyok… Rosé bor.
…És persze nyáron hűvös sör, mégpedig ha lehet, enyhén habzó búzasör.

rose

12., Ki (volt) a példaképe, és miért?

Nincs, soha nem is volt egy példakép. Sok ember van, akinek tisztelem a munkáját, tisztességét, élethez való hozzáállását, egy-egy tulajdonságát…

13., A pohár félig tele van, vagy félig üres?

Ez könnyű: csakis tele.

14., Mi a kedvenc filmje, rajzfilmje?

Marvel filmek.

15., Mi a legpoénosabb emléke egyetemi éveiről?

…sok poén volt (8 évig laktam a Kármánban), de mindenről nem kell tudnia a hallgatóknak…

16., Gyermekkorában megette a spenótot?

Persze, szerettem, most is szeretem. És a gyerekeim is szeretik.

17., Ha megszólíthatná ifjúkori énjét, mit tanácsolna neki? Mit csinálna másképpen?

Hááááát, ez egy nehéz kérdés. Lehet, hogy az ember nem mindig hoz jó döntést, de szerintem vannak hibák, amiket el kell követni, vannak élmények, amiket nem kell kihagyni.

18., Mennyire különböznek a mostani diákok azoktól, akikkel együtt járt egyetemre? Mennyire különböznek a tanárok az akkoriaktól? (Javult vagy romlott a helyzet?)

Én kevés vegyészmérnök hallgatót ismerek, így inkább csak a mostani és régi gépészmérnököket tudom összehasonlítani. Az látszódik, hogy a gépészek között egyre nagyobb azoknak a hányada, akik úgy kezdik már az egyetemet, hogy konkrét céljuk van. Nem az, hogy pusztán gépészmérnökök lesznek, hanem hogy ezzel vagy azzal foglalkozó mérnökök lesznek, vagy adott cég érdekli őket, esetleg tudják, hova, melyik külföldi országba mennének dolgozni.
Szóval szerintem a hallgatók céltudatosabbak, jobban fókuszálnak a jövőjükre már a tanulmányok megkezdésekor, mint régen.

19., Szeretne valamit üzenni a diákoknak?

Még nem értem el azt a bölcsességet, talán sosem fogom, amikor úgy érezném, üzennem kellene a diákságnak.
De van egy találós kérdésem: Honnan az idézet?:)
„A hallgató köteles tanulmányai ideje alatt képességeinek maximumát nyújtva arra törekedni, hogy tanulmányait a lehető legmagasabb színvonalon, indokolatlan kihagyások vagy ismétlések nélkül, az oktatás menetébe épített iterációs/ismétlési lehetőségek határain (keretein) belül, elmélyült és önálló alkotásra képes tudásra szert téve végezze. Joga és kötelessége a tanulmányait a szorgalmi időszakban folyamatosan végezni.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s