AZ EFOTT-ON DÖRZSÖLNI KELL!

Na de mit is? :O Hát a PayPass-t. Rakoncátlan kis jószág, meg kell hagyni. Rögtön első este nem akarta bevenni a terminál, de aztán jött egy csodapultos, és megdörzsölte, akárcsak a lámpást a mesében. És láss csodát, működött, és sok-sok kisvidékit hozott cserébe! #dörzsölnikell
Egészen, amíg fel nem adta a küzdelmet, és jobb létre nem szenderült… De ez már egy másik történet… Lássuk, mi történt még…

Day 0 – KEDD

Kora délután már vonatra is pattantunk, el kéne indulni, hogy jó sátorhelyünk legyen! Az úton összeismerkedtünk egy aranyos, bár tőlünk jobban megilletődött bácsival, aki akármilyen udvariasak is voltunk nem kért a sörünkből, se a kesernyénkből, sőt, inkább próbált úgy tenni, mintha ott sem lennénk. Fene se érti miért…
Szerencsére a gyengébbek kedvéért ki volt írva a megfelelő megállóhoz, hogy Velence (EFOTT), na nem mintha mi azok lettünk volna. Le is kecmeregtünk nagy nehezen tonnányi holminkkal, majd megtaláltuk az EFOTT járatot. De minek is az EFOTT járat, kéremszépen?! Sétáljunk inkább, van az útra egy kesernyánk, no meg némi pályinkánk, bevinni úgysem lehet. Ki is találtunk egy kellemes kis játékot a rövid, 5-6 km-es utunkra: minden EFOTT táblánál innunk kellett. Az út vége felé kezdett jó hangulatunk kerekedni: Zolcsika spontán megkergetett egy kakast, szegényt sikerült is utolérnie, amire a reccsenésből, illetve abból jöttünk rá, hogy a kakas halálfélelemmel vegyes pánikkal az arcán iszkolt el a közelünkből.
Rögtön ez után egy kedves úriember fuvart ajánlott fel nekünk, és még névjegyet is kaptunk tőle: az egyik helyi üzletlánc ingyenes fuvarja volt, melyet akkor lehetett igénybe venni, ha náluk vásároltunk. Zolcsi nem is maradt hálátlan, sörrel kínálta az urat, aki sajnos nem fogadta el azt. Milyen illetlen.
Akkor még nem értettük, miért is éri meg nekik ez a járat…
Végül megérkeztünk nagy nehezen, a sok-sok kilométer után, végigvergődtük bőröndjeinket a hatalmas fesztiválterületen, s némi eltévelyedés után lepakoltunk. Pánikolva vettem észre, hogy a hosszú út és a sok kő tönkretette a bőröndöm, letört az összes kereke. #kardiófesztivál
Sátraink felállítása után felfedezőútra indultunk, bejártuk a fesztivál minden kis sarkát, majd megmártóztunk az akkor még szerintem igencsak hűs Velencei tóban.
Mikor meguntuk a vízi kosarazást és az ázást, bolt után néztünk. Kiderült, hogy a legközelebbi bolt kilométerekre van, most már értettük, hogy miért is éri meg az ingyenjárat, na nem mintha használtuk volna. A mi kis felfedezettünk mellett egy cuki kis fagyizó is volt, ami sok mindenért kárpótolt: #tisztawc. Bár a kisgyermekes családok nem biztos, hogy repestek, hogy egy idő után rendszeresen ott fogyasztottuk el a „vacsoránkat”. Idő közben az előző héten sajnálatos biciklis balesetet szenvedett, „Sebhelyesarcú” Ákos is megérkezett, s velünk költötte el az elköltenivalót.
Este még igen kevés koncert volt a 0. napon, de egy jó ESM-re azért természetesen verettük, majd szép lassan mindenki aludni tért, na de nem sokáig, idén már 9-kor ébresztő volt.

Day 1 – SZERDA
Ébredés után a fiúk rögtön lementek a partra mártózni egyet. Én naiv úgy döntöttem, hogy kicsit rendbe hozom magam, mielőtt megkezdjük a kemény munkánkat a Civil Faluban, de sajnos nem volt szerencsém. Hatalmas sor állt a zuhanyzónál, mint utólag kiderült, legalább 2 órát kellett várni, ha valaki szerette volna leáztatni magáról a tó koszát, illetve a port. Így nagy szomorúan feladtam, és a sátorban intéztem egy rapid rendbehozatalt. Ezután csatlakoztam a fiúkhoz a BME sátorban. Be kell vallanom, volt egy kis kavar és bizonytalanság bennünk első reggel, hogy hogy is fog ez kinézni, és jönnek-e egyáltalán emberek, de felesleges volt ettől félni. Az éjszaka hősies túlélői, a technikus fiúkák adták önnön magukat és testüket, és különböző csodás Activity feladványokat találtak ki az ide érkező látogatóknak, természetesen meglepiért cserébe. Mindeközben a szokásos alja zenénket toltuk, így fedeztük fel a hét slágerét is: a Suck My Dick-et. K3K0 annyira megszerette, hogy eztán csak azt lehetett hallgatni, ami természetesen minket nem zavart, a mellettünk táborozó szakkolisok azonban annál jobban meghökkentek tőle. De szerencsére sikerült megszokniuk, másnap pedig már ismerős „barátként” köszöntötték a csodás művet.
A megfeszített munkatempó után jöhetett a megérdemelt pihenés: meglátogattuk a kisboltot és a fagyizót némi „ebédért”, s közben Niki is megérkezett közénk.
Mivel sajnos szilárd táplálék nélkül kellett visszatérnünk, felfedeztük a kemping adta lehetőségeket: találtunk egy cuki kis büfét, incsi-fincsi hambival és gyrostállal. Naná, hogy ez lett a kedvenc helyünk ezután. A finom ebéd mellé műsor is járt: egy varázslatos Bíró Ica tribute-nak lehettünk szem-, és fültanúi. Még interjú is készült a fesztivál sztárjaival, illetve a helyi értelmiséggel, sőt, este a brutál-metál Kalinka színpad mellett még Szirmai Gergőt is elkaptuk egy körre. 😉

Day 2 – CSÜTÖRTÖK
Újabb reggel. Újabb tikkasztó hőség. Ezt csak egyféleképp lehet elviselni: IRÁNY A STRAND! K3K0 sajnos, de inkább nem sajnos(!), nem tudott velünk tartani: egy közel 6 órás last minute fellépési lehetőséget kapott: drogos technóval kedveskedett hatalmas rajongói táborának, és még a Stúdiót is népszerűsítette: a tömegbe szórta promós ajándékainkat – köszi K3K0! ❤
Idő közben újra elkezdtük Civil Falus programunkat tolni, meglepve ezzel a jóhiszemű, ártatlan ide látogatókat. A legextrémebb azt hiszem az volt, amikor 3 honvéd tévedt oda hozzánk, és a „húsgombócos pinaszaft”-ot kellett elmutogassák nekünk. Először tök megijedtem, hogy mit fognak szólni, de kifejezetten tetszett nekik, Nikit is felhasználták a mutogatáshoz, sőt még a promós óvszerek mellé kapott bónusz karácsony illatú masszázsolajunkat is el akarták vinni. 😀 Absolut win, azt hiszem. 😀
Este jött a szokásos progi: bolt és koncertek, habár azokból mérsékelten sokra sikerült eljutnunk eddig a pontig. Mondanám, hogy a fesztivál jelszava: „Eat, sleep, drink, repeat!”, de K3K0 rám szólna, hogy „Enni minek?! Az csak szívja!”, így inkább legyen: „Beach, sleep, drink, repeat!” 😉

Day 3 – PÉNTEK

Újra indult a körforgás, habár reggel Dia is megérkezett, és csatlakozott hozzánk. Délelőtt strandoltunk, közben K3K0 újra áttöréssel kecsegtető fellépést tolt le a chill-ező fesztiválozóknak. Délutánra már Virág is velünk volt, a BME sátorban kezdett igazi tumultus lenni. De unatkozni egy percig sem unatkoztunk: tegnap túlóráznunk is kellett, mára pedig már jöttek a visszatérő vendégeink. Sőt, volt, akinek már ajánlottak is minket, hogy feltétlen keressenek fel! Ez természetesen új feladványokért kiáltott, melyek megírásának lelkesen láttunk neki Dia és Tihanyi közreműködésével, mivel az eredetieket már mi magunk is untuk.
Közben el-elsompolyogtunk a környező sátrakhoz, az egyiknél éneklésért cserébe kalapot lehetett nyerni. Virággal le is csaptunk a lehetőségre, és rögtönöztünk egy jó Kis Grofót a srácoknak. Zolcsiék is kaptak az alkalmon, és Tihivel egy igen eredeti Nika se perimeno feldolgozást toltak, melyet sajnos technikai okokból nem tudtunk megörökíteni, de mind a srácoknak a sátorban, mint nekünk Virággal maradandó élmény volt!
Jött a szokásos program: a fiúkkal meglátogattuk a fagyizót. A hét másik ikonikus száma után szabadon (O.T. Genasis – CoCo) vettek némi baking sodát, majd meg is kóstolták azt, természetesen az orrukon keresztül. Erről egy csodás esti selfie is készült, az érdeklődők kérjük, üzenetben jelentkezzenek! 😀
Estére tovább nőtt a létszám: Enikő, Berci, OP, Ekki is feltűnt a színen, majd újra a brutál-metál színpadnál kötöttünk ki (tudniillik, a Kalinka pult igazi Csocsós pult volt Szilvikével, Zsucival, Zsocával és Mikivel).

Day 4 – SZOMBAT
Sajnos eljött az utolsó nap is: újra strand, egy jó ebéd és némi árnyékos napfürdő Virággal, majd BME sátor. Utoljára. Szerencsére mára már brutál romon voltak az emberek, így sokkal viccesebb volt, amikor próbáltak mutogatni. 😀
Aztán újra meglátogattuk a fagyizót, immár a felfedezett rövidebb úton, majd az újabb csomag baking soda beszerzése után indultunk csapatni.
Zolccsal idén egy majdnem-Grofó interjút toltunk, majd bepróbálkoztunk az Ivan and the Parazolnál. Sajnos nem jártunk sikerrel itt sem, nem tudjuk eldönteni, hogy a hiba miben volt: Abban, hogy már mentek fel a színpadra, mikor odaértünk, vagy, hogy fel sem ismertük őket, és Google-ben kerestünk rá, hogy hogy néznek ki, miközben mögöttünk álltak… Azt hiszem ez sosem fog már kiderülni. Meg kell hagyni, hatalmas siker volt a koncertjük, még a nagyszínpad előtt is lehetett hallani, és tomboltak rá páran. 😀
Na, azért ügyesek is voltunk, egy jó HS7 interjút azért toltunk a koncert előtt, majd Zolcs azt mesélte, hogy sörözött is a frontemberrel, sőt Tihivel egy kis baking soda-val is meghintették a közönséget. Ilyenről lemaradni…

Day 5 – VASÁRNAP
Végül egy kiadósnak nem mondható szundi után jött a pakolás ideje, és az utazásé. Szerencsére a fiúk hősiesek voltak és segítettek leharcolt csomagomat cipelni, ezúton is köszönet nekik! ❤
Jó kis hét volt ez, azt kell, hogy mondjam. Pár szóban összefoglalva:
#suckmydick #dorzsolnikell #igotbakingsoda #neegyélmertszívja #kardiófesztivál

Jövőre ott tali!
„Gyere efottra, meg leszel abúzgatva!” – K3K0, feltörekvő sztárDJ.

Egy gondolat a(z) “AZ EFOTT-ON DÖRZSÖLNI KELL!” című bejegyzésnél

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s