FELNŐTT SZEMMEL…

Amikor még kis lurkó voltam, emlékszem, hogy minden hétvégén már 7-kor keltem -a szüleim nagy örömére-, hogy megnézhessem a Kölyök Klubot. Egy percét sem hagytam volna ki a reggeli matinénak. Gyerekkorunk meghatározó szerepét alkották ezek a mesék, és akkor még fel se fogtuk, miről is szólnak valójában, mennyi minden van benne, ami igazából csak a „nagyoknak” szól.

cn

Amint kiszakadtam a családi fészekből, és egyetemre kerültem, egyre jobban erősödött bennem a vágy, hogy egy kicsit visszamenjek az időben, amikor még a legnagyobb gondom az volt, hogy nem tudtam bekötni a cipőfűzőm. A sok labor, beugró, jegyzőkönyv és ZH mellett szükségem volt néha arra, hogy lelki egyensúlyomat visszaállítsam, ezért elővettem a gyerekkorom klasszikusait. Igazából, először a cél tényleg csak a nosztalgia volt, de nagyon rákaptam a napi egy mesére, mert egyszerűen olyan zseniálisnak bizonyultak, hogy nem tudtam betelni velük. Persze mindenki ismeri azokat a meséket, amiket -bár animációsak- nem nézetnénk meg egy hároméves kisgyerekkel. Nyilván, ezeknek a „meséknek” a célja a mögöttes tartalom közlése mellett, az abszolút mind-fuck érzés keltése a nézőkben. (Amit egyébként zseniális módon érnek el.)

Ezeket a régi CartoonNetwork-ös sorozatokat újranézve, azt kell mondjam, hogy a lehető legjobb poénokat sütik el, igaz, rejtettebb formában, mint az „adult swim” irányzathoz tartozó sorozatok. Így már világos, hogy a szüleim miért jöttek mindig velem mesét nézni. Persze nem csak a kis sorozatokra gondolok, a nagy Disney klasszikusok is tele vannak ilyen „easter-eggekkel” azért, hogy minden korosztály számára élvezhetővé tegyék a mesedélutánt.

Össze is szedtem néhány példát, hátha ti is kedvet kaptok egy kis lazításhoz:

ppf

  • A Pindúr Pandúrok egyik epizódjában a Professzor véletlenül elkáromkodja magát, amit a lányok persze azonnal eltanulnak tőle, és csak azt hajtogatják az egész epizódban. Emiatt már a szörnyek sem hajlandók megküzdeni ilyen „mocskos szájú” kislányokkal. Szóval az egész rész nagyjából abból áll, hogy minden mondat közepét legalább egyszer kisípolják. 😀
  • A Bátor a gyáva kutya az egyik legnyomasztóbb mese amit ismerek, főleg így, felnőtt szemmel. Ennek a sorozatnak nagyjából az összes epizódjából tudnék mondani egy példát a groteszk humorra. Azonban van egy rész, amitől különösen kirázott a hideg. A történet szerint Fura Fredet ismerhetjük meg, akiről a rész elején csak annyit tudunk, hogy mindig rímekben beszél és folyton csak azt hajtogatja jelentőségteljes hangsúllyal, hogy ő mennyire „huncut”. Kiderül, hogy egy elmegyógyintézetből szabadult ki, ahova azért zárták be, mert a kedvenc hobbija az állatok és emberek csupasszá borotválása.  Fred valóban nagyon huncut volt…bátor
  • A Billy és Mandy kalandjai a Kaszással megint egy olyan mese volt, amiért képes voltam felkelni hajnalban, mert rendes időben nem is játszották a csatornán. Ez igazából nem meglepő, már az alapsztorit sem bírja minden gyerek feldolgozni: Billy és Mandy fogadást kötöttek a Kaszással az egyikük beteg hörcsögének a lelkéért. Ezért limbó párbajt tartottak, amit a Kaszás elvesztett, és örökre a két gyerek „barátja”, tulajdonképpen a rabszolgája lett. Én már 6 évesen is nagyon bírtam, ez sok mindent megmagyaráz így utólag. 😀 Az egyik részében Haloweenkor Mandy egy pénzsóvár kegyetlen brókernek öltözik. Nyilván egy 6 éves nem érti ez miért vicces, de szerintem egyszerűen zseniális.kaszáa
    Egy másik epizódban pedig Billy szuperhős lesz, és egy miniatürizált világba kerül, amit meg kell mentenie a zsarnokoktól, akiket úgy szólít meg, hogy az infinitezimális gonosz. 😀
  • Amikor kis pöttömként énekled a Hercules dalait, valószínű, hogy nem figyelsz fel erre a sorra – Mindig fitt, gyúrni sose rest, lesd meg este mert a teste istenien fest  – pedig elég kínos beszélgetéseket szülhetett volna, hogy miért is kell leselkedni egy kigyúrt férfi után.
  • A Macskarisztokratákban az idős néninek udvarló idős bácsi neve: George Vén Kujon.
  • Az Oroszlánkirály szerintem legjobb párbeszéde, amikor Timon, Pumbaa és Szimba  éjszaka az eget bámulják:
    Pumbaa: Timon, gondoltál már arra, hogy mik azok a fényes pöttyök felettünk?
    Timon: Én nem gondolok rá, én tudom.
    Pumbaa: Oh. És mik?
    Timon: Fényes bogarak, amik valahogy felragadtak arra a kékes-fekete izére.
    Pumbaa: Nahát! Én mindig azt hittem, hogy több billió kilométer messzire lévő, izzó gázgömbök…

ok

Igazán csak párat soroltam fel a mesékben rejlő mókás dolgokból, úgyhogy ajánlom nektek, hogy ti is nézzetek bele minél többe, úgyis közeleg a vizsgaidőszak, ez tökéletes pihi két tétel között.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s