Eljött a Húsvét, most talán csak hideggel, de hó nélkül, nem úgy, mint az elmúlt években. A Húsvét az egyik legnagyobb keresztény ünnep, de mára már a világ minden táján elterjedt vallástól függetlenül. Azonban nem mindenhol ugyanúgy ünneplik, a szokások is eltérnek. Nézzük hát meg, máshol mi van a színes tojás és a locsolás helyett!
Az amerikaiak Ausztráliában is elterjesztették a húsvéti nyuszi hagyományát, ám ott a nyúl nem őshonos, kártevőnek számít, ugyanis tönkre teszi a termőföldeket, elpusztítja a terméseket. Ezért elindult a 90-es években egy kezdeményezés, hogy egy, az országban is őshonos állat legyen a Húsvét szimbóluma. Így náluk a bilby, vagyis az erszényes nyúl hozza a tojásokat. Még a húsvéti csokoládé is erszényes nyúl formájú a sima helyett.
A szomszédos Ausztriában is van egy olyan szokás, ami nálunk nem ismert. Nagycsütörtöktől a Húsvét vasárnapján tartott miséig nem szólnak a harangok, mert “Rómába mennek”. Ezért a gyerekek fa csörgőkkel helyettesítik a harangszót.
Bulgáriában is nagy szerepet játszik a tojás, változatos színűre festik őket, aztán körbe rakják velük a húsvéti kenyeret. Ezt elviszik a templomba, ahol a pap megáldja, majd a mise után az emberek a barátaiknak adományozzák a kenyeret, hogy szerencsések legyenek. Ezután a családok „tojásdobálásba” kezdenek, és akinél az utolsó ép tojás marad az lesz a legszerencsésebb tagja a családnak az elkövetkező évben.
Finnországban a gyermekek húsvétkor boszorkánynak öltöznek és elmaszkírozva, sálakat a fejükre tekerve, tollakkal ékesített fűzfagallyakkal a kezeikben csokoládétojásokat kéregetnek az utcán. Az ország nyugati részén húsvét vasárnap máglyarakásokat gyújtanak, ami egy ősi északi szokásra vezethető vissza. Eszerint a lángok elijesztik a Nagypéntek és Húsvét vasárnap között seprűn repkedő boszorkányokat.
A gyerekek Svédországban is boszorkánynak öltöznek, és Nagycsütörtökön házról házra járva tojást visznek ajándékba és csokit kapnak helyette. Emellett a svédek fontos jelképe a színes húsvéti virgács, ami nyírfagallyakból áll és tollakkal díszítik. Szombaton az asztalokat a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, Húsvét vasárnapján reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint Karácsonykor: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Hétfőn a gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papír tojásokat kapnak.
Talán az eddigi legfurcsább szokás a norvégek nevéhez köthető. Mind ismerjük a norvég krimiket, ugyanis nagyon sok norvég krimiíró világszintű sikerre tett szert. De az azért tényleg meglepő, hogy náluk még a húsvét is erről szól. Ugyanis direkt erre az alkalomra adnak ki krimi regényeket, az emberek pedig ezen az ünnepen ezt olvassák. Norvégul a direkt húsvétkor kiadott krimiket Paaskekrimmen-eknek nevezik.
Akárcsak nálunk, Lengyelországban is nagy hagyománya van a húsvéti locsolkodásnak, természetesen a régimódinak. A fiúknak Húsvét hétfő a Śmigus-dyngus napja, amikor is igyekeznek meglocsolni a lányokat lehetőleg minél több vízzel, ehhez pedig vödröt, vízi pisztolyt vagy más, erre alkalmas eszközt sem félnek felhasználni. A hagyomány úgy tartja, hogy az a lány, aki csurom vizes lesz, egy éven belül megházasodik. Emellett az étkezés játszik náluk nagy szerepet, a Húsvét vasárnapi reggeli roppant fontos étkezés, az asztalon a misén megáldott tojást, kenyeret és kolbászt szolgálják fel. A hagyomány szerint, ha a családfő részt vesz a húsvéti kenyér elkészítésében a bajusza be fog szürkülni, így neki húsvétkor nem kell házi munkát végeznie.
Pár ország érdekesebbnél érdekesebb hagyományairól olvashattatok, volt néhány egész hasonló, de volt néhány igazán meglepő is. Így nem maradt más hátra, mint hogy, Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánjunk és jó pihenést a szünetre!
Martos Blog 