Mai alkalommal úgy gondoltam, hogy az előző cikkek színházzal kapcsolatos témáihoz képest kicsit távolabbi vizekre evezek, és ezen a héten valami átfogóbbal rukkolok elő. Nem is kellett sokáig téma után keresgélnem, hiszen egyetemre menet a metrómegállóban szemembe ötlött egy érdekes plakát. Négy furcsa figura volt rajta, valami színes, kusza betűköteg, amit nem tudtam megfejteni elsőre és egy dátum. De ami a legjobban megragadta a figyelmem, az a fehér betűkkel írt, kristálytisztán olvasható „Töltsd fel magad!” felirat volt.
montypetra összes bejegyzése
A színházról “szakszerűen” – Ma este színház!
Eheti cikkem témájának két fiatalember agyából bő két évvel ezelőtt kipattant kreatív ötletet, a Ma este színház!-at választottam, hiszen sokakkal egyetemben mindenféle szempontból hasznosnak tartom a létezését. A kezdeti nehézségek ellenére Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila állhatatos munkája meghozta gyümölcsét, jól bizonyítva ezt, hogy a Ma este színház! facebook-oldala mára már több mint 100 ezer követővel rendelkezik.
A színházról “szakszerűen” – Ma este színház! Tovább olvasása
A színházról „szakszerűen” – Galaxis útikalauz stopposoknak
Ki ne lenne tisztában vele, hogy ha az űrben készülünk stoppolni, elengedhetetlen kellék egy törülköző és hogy a galaxisban létező legklasszabb ital a pángalaktikus gégepukkasztó, melynek hatása olyan, mint amikor szétverik az ember agyát egy lédús citrommal, amit egy vaskos aranytömbhöz erősítettek. És ki ne tudná, hogy a legfontosabb, amit sose szabad elfelejtenünk, hogy soha NE ESSÜNK PÁNIKBA! Ha netán akadna valaki, akinek sejtelmei sincsenek ezekről, itt a nagyszerű lehetőség, hogy pótolja hiányosságait.
A színházról „szakszerűen” – Galaxis útikalauz stopposoknak Tovább olvasása
A színházról rendkívül szakszerűen
Még mielőtt bárki gyorsan továbblapozna, hogy ah, kultúra… biztosan tök uncsi dolgokról lesz itt szó, előre szólok: lehet, hogy tényleg az lesz, de mi van, ha mégsem, és mondjuk tudok újat mondani… Elgondolkodtató. Tehát, csapjunk is bele a lecsóba! Alapvetően az elsődleges célom az lenne ezzel az egésszel, hogy az emberekhez, jelen esetben konkrétan hozzátok, hallgatókhoz kicsit közelebb hozzam a témát, bár hiszek benne, hogy vannak jószerével színházkedvelő olvasók is. Bárki, aki azt feltételezi, hogy én értek ehhez a témához, az téved, elég erősen. Én szimplán csak egy olyan ember vagyok, aki általában elfeledkezik arról is, hogy fiú-e vagy lány, amint elkezdődik az előadás.
Martos Blog 