Műegyetemistaként ’56-ban: Interjú Nacsa Jánossal

Egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül lehetőségünk nyílt testközelbe kerülni az 1956-os forradalommal. Itt nem filmvetítésről, megemlékezésről van szó, hanem emberekről. Eljöttek a forradalom műegyetemistái, az akkori “jövő mérnökei”, akikről ma már csak a történelemkönyvekben olvasunk. Akik a gyújtózsinórja voltak Magyarország egyik legmeghatározóbb eseményének. Nacsa János és társai történelmet írtak. Most itt, a BME-n, ami akkor annyira volt az övék, mint most a miénk, meséltek nekünk:

1956 – Ott voltam

 

Megemlékezés más szemszögből.

1956 október 23. – Éljen a hosszú hétvége?

1956 október 23. Mit is jelent ez a dátum? Akik még megélték a forradalmat, és a mai napig is köztünk vannak, ez a nagy dicső forradalom volt, az új Népek tavasza. Mi már csak a könyvekből, ünnepségekből tudjuk mi is történt valójában. Nézzünk kicsit a dolgok mélyére, és lássuk mit is jelent nekünk október 23.

Nemzeti ünnepünk, október 23-a

Sajnos manapság napról-napra közeledve egy-egy nemzeti ünnepünkhöz, egyre inkább “botrány-szagú” a levegő kicsiny országunkban. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, miért is van a három nemzeti ünnepnapunk. Ráadásul Nekünk, műegyetemistáknak még vonatkozásunk is van az 1956. október 23-án történtekhez.

Október 23.

Hazánk három ünnepnapja közül a most aktuálison, október 23-án két megemlékezni valónk is akad. Az egyik az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdete, a másik a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltása.