Van valami szívet melengető érzés abban, mikor az ember a hatodik héten kezdi érezni, hogy a környezetében kezdenek baljós jelek megjelenni. A szobatárs bemegy a ZH előtti előadásra, nekiállsz anyagot elkérni/összesíteni, kezd fogyni az előző héten kapott ösztöndíj, egy-két tanár arcán pedig kiül a szokásos “ti most nagyon meg fogjátok szívni” barátságos mosoly. Ennek örömére úgy érzem, mielőtt beüt a mennykő a hetedik hét formájában, bulizzunk egy nagyot. És nem máshol mint a saját szobánkban/albérletünkben.
Martos Blog 